XII. cím: A szülői felügyelet XVIII. Fejezet
XII. cím: A szülői felügyelet
XVIII. Fejezet: A szülői felügyelet gyakorlása
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- mindkét törvénykönyv szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt; a [Ptk.] a bíróság és a gyámhatóság eltérő döntésének lehetőségére is utal e körben;
- új rendelkezések a (2)–(3) bekezdésben foglaltak.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 210. o.)
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- azonos a két szabályozásban, hogy elsődlegesen a különélő szülők megállapodása az irányadó a szülői felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében, ennek hiányában a bíróságnak kell döntenie, ugyanakkor a két törvény szóhasználata eltérő, mivel a[Ptk.] szülői felügyeleti jogok rendezéséről, a Csjt. pedig gyermekelhelyezésről szól;
- új rendelkezése, hogy a szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik;
- új rendelkezéseket tartalmaz a (2) bekezdés.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 210. o.)
„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy bírói hatáskörről nem rendelkezik a közös szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos vitában.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 210. o.)
3.2. A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése
„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy gyermekelhelyezés helyett szülői felügyeleti jogok rendezéséről rendelkezik.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 210. o.)
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- új szabályt tartalmaz az (1) bekezdés;
- a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogának szüneteltetéséről nem rendelkezik.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 211. o.)
„Ha a bíróság az egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, ez - eltérő bírósági rendelkezés hiányában - értelemszerűen azt jelenti, hogy a másik szülő a felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételek [4:175. § (2) bekezdés] aktuálisan nem gyakorolhatja.
A Csjt. a gyermeknek az egyik szülőnél történő elhelyezése esetén a másik szülő szülői felügyeleti jogának szünetelését mondta ki. A CSJK ezt mellőzi.” (Makai K.: i. m., a 4:168. §-hoz fűzött kommentár)
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- új rendelkezés, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyt gyámul kell kirendelni;
- új rendelkezés a (2) bekezdésben foglalt, a bírói gyakorlatnak megfelelő szabály.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 211. o.)
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- a bírói gyakorlatnak megfelelően kiegészíti a szabályozást azzal, hogy nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 211. o.)
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- megváltozik a jogintézmény elnevezése, a „szülői felügyelet gyakorlásának rendezéséről” szól; rendelkezése a (4) bekezdés a szülők és a gyermek meghallgatásáról, véleményének figyelembevételéről.
- az ügyész számára nem biztosít perindítási jogot;
- új rendelkezése az alperesi legitimációról szóló (2)–(3) bekezdés (a Pp. szabályozza);
- új rendelkezése a (4) bekezdés a szülők és a gyermek meghallgatásáról, véleményének figyelembe vételéről.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 211. o.)
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kötelező mediáció elrendelésének lehetőségét.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)