XII. cím: A szülői felügyelet
XIX. Fejezet: A szülői felügyeleti jog szünetelése és megszűnése
4:186. § [A szülői felügyeleti jog szünetelése]
(1) Szünetel a szülői felügyeleti jog, ha
a) a szülő cselekvőképtelen;
b) a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes,
kivéve a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú
szülő gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét;
c) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti
jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;
d) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy
ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;
e) a gyámhatóság a gyermek családba
fogadásához hozzájárult;
f) a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke
örökbefogadásához járult hozzá;
g) a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette, és
szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy
azt a bíróság nem szüntette meg ;
h) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el;
vagy
i) a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban
élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt
elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
(2) Az életközösség fennállása alatt szünetel a szülői
felügyeleti joga annak a szülőnek, aki együtt él
a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.
(3) A szülői felügyelet megszüntetése vagy
a szülői felügyelet rendezése iránti per jogerős
befejezéséig szünetel a szülői felügyeleti joga annak
a szülőnek, akinek a gyermekét a gyámhatóság
ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél,
más személynél vagy intézményben helyezte el.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- az (1) bekezdés b)–c) pontja egyrészt a nagykorúakra vonatkozó cselekvőképességi szabályok változása miatt tér el a Csjt. 91. §
(1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól, másrészt a [Ptk.] szerint a cselekvőképesség korlátozottsága nem jelenti a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő gondozási, nevelési jogának és kötelezettségének szünetelését;
- az (1) bekezdés f) pontja a Csjt. 91. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaktól abban tér el, hogy nyílt örökbefogadásra is vonatkozik;
- a (2) bekezdés a szülői felügyelet szünetelése körében rendelkezik arról, ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel, a Csjt. erről az esetről a szülői felügyelet megszüntetésének lehetőségénél rendelkezik.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)
13.14. A családba fogadás
4:187. § [A családbafogadás]
(1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők
vagy a szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére -
a különélő másik szülő meghallgatásával -
a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő
egészségi állapota, indokolt távolléte vagy
más családi ok miatt a gyermeket más,
általa megnevezett család átmenetileg befogadja,
gondozza és nevelje, feltéve,
hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.
(2) A gyámhatóság a családbafogadáshoz akkor járul hozzá,
ha a családba fogadó szülő személyisége és
körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására,
nevelésére, a gyámság ellátására, és
e feladatok ellátását maga is vállalja.
(3) A családba fogadó szülőt vagy szülőket a
gyámhatóság gyámul rendeli.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem szabályozza a családbafogadás jogintézményét, az erre vonatkozó szabályozást a Gyvt. tartalmazza.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)
4:188. §
[A szülő jogai és kötelezettségei családbafogadás esetén]
(1) A családbafogadás ideje alatt a szülő szülői
felügyeleti joga szünetel.
(2) A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga és a gyermek
sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog.
(3) Különösen indokolt esetben a gyámhatóság a
szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni
ügyében a törvényes képviselet jogával.
(4) A családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem szabályozza a családbafogadást és ehhez kapcsolódóan a szülők jogait és kötelezettségeit, az erre vonatkozó szabályozást a Gyvt. tartalmazza.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)
4:189. § [A családbafogadás felülvizsgálata]
(1) A családbafogadás feltételeinek fennállását a
gyámhatóság évente felülvizsgálja.
(2) A családbafogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt
a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri,
vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését
veszélyezteti.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem szabályozza a családbafogadás felülvizsgálatát, az erre vonatkozó szabályozást a Gyvt. tartalmazza.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)
Vissza a tartalomjegyzékhez
13.15. A szülői felügyelet megszűnése, megszüntetése és visszaállítása
4:190. § [A szülői felügyeleti jog megszűnése]
(1) Megszűnik a szülői felügyeleti jog
a) a gyermek nagykorúvá válásával;
b) a gyermek örökbefogadásával, kivéve, ha a
gyermeket a szülő házastársa fogadja örökbe;
c) a szülőnek a gyermek örökbefogadásához adott
hozzájárulásával,
vagy ha a gyermek örökbefogadásához a szülő a
gyermek hathetes korát megelőzően járult hozzá,
a gyermek hathetes korának elérésekor,
kivéve, ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonta;
vagy
d) ha a szülő a gyermeket annak érdekében, hogy
más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül -
egészségügyi intézmény arra kijelölt helyén hagyja,
és a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik.
(2) Ha a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják,
az egyik szülő halála esetén a
szülői felügyelet a túlélő szülőt illeti meg.
(3) Ha az a szülő hal meg, aki a szülői felügyeletet
vagy annak egyes részjogosítványait egyedül gyakorolta,
a felügyelet a túlélő szülőt illeti meg, feltéve,
hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését
kimondó ítélet hatálya alatt.
(4) Ha a szülői felügyeleti jog a (3) bekezdés alapján
a túlélő szülőt illeti meg, a gyámhatóság felhívja őt
a szülői felügyeleti jogok gyakorlására.
Nem hívható fel a szülői felügyeleti jogok
gyakorlására a túlélő szülő, ha szülői felügyeleti joga
cselekvőképtelensége, kiskorúság miatti
korlátozott cselekvőképessége, cselekvőképességének
a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében való
részleges korlátozottsága, ismeretlen helyen való tartózkodása
vagy a szülői felügyelet ellátásában való tényleges
akadályoztatottsága miatt szünetel, vagy
ha az a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétben áll.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza külön a szülői felügyelet megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 215. o.)
4:191. § [A szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése]
(1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha
a) a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen
testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti
vagy veszélyezteti; vagy
b) a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti
nevelésbe vették, és a szülő a gyermek elhelyezésére
vagy az átmeneti nevelésbe vételre okot adó
magatartásán, életvitelén, körülményein önhibájából
nem változtat.
(2) Ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye
ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt
szabadságvesztésre ítélte, a bíróság a szülői felügyeletet
a szülő valamennyi gyermeke tekintetében megszüntetheti.
A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a megszüntető határozat
hatálya kihat a később született gyermekre is.
(3) Aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet
hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, nem viselhet gyámságot,
gyermek nála nem helyezhető el és - a bíróság vagy
a gyámhatóság eltérő rendelkezésének hiányában -
nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- a (2) bekezdés a Csjt. 88. § (1) bekezdésének c) pontjában, illetve (3) bekezdésében foglalt esetről összevontan, bírói mérlegeléstől függő esetként rendelkezik;
- nem a szülői felügyelet megszüntetése, hanem a szülői felügyelet szünetelése körében rendelkezik arról, ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel, a Csjt. erről az esetről a szülői felügyelet megszüntetésének lehetőségénél rendelkezik;
- a (3) bekezdésben a szülői felügyelet megszüntetésének jogkövetkezményeiről rendelkezik és abban tér el a Csjt.-től, hogy a gyermekkel való kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a főszabálytól eltérően is dönthet.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 216. o.)
„A szülői felügyelet megszüntetésére kizárólag a bíróság jogosult
a gyermek érdekét súlyosan sértő, felróható magatartást tanúsító
szülővel szemben.
Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tényállás megállapításának
és ennek következtében a szülői felügyelet megszüntetésének
nem feltétele, hogy a szülő durva tettlegességet valósítson meg
a gyermekével szemben, erre okot szolgáltathat
pl. az olyan szülői magatartás is, ami a gyermeknél súlyos
magatartászavart okozott, pszichiátriai és
gyógypedagógiai kezelését maga után vonva [BH 2005.9.321.].
Nincsen ugyanakkor helye a szülői felügyelet megszüntetésének,
ha a bűncselekményt elkövető szülőnek a szabadulását követően
a gyermekekkel való magatartásában olyan mértékű pozitív változás
következik be, mely - a gyermekek elsődleges érdekére
figyelemmel - a szülői felügyelet visszaállítására adna alapot.
Az adott ügyben ugyan a szülőt gyermekei veszélyeztetése miatt
ítélte a bíróság szabadságvesztés büntetésre, azonban
szabadulását követően a szülői felügyeletének megszüntetésére
irányuló perindításig már huzamos ideje a háztartásában
megfelelően gondoskodott a gyermekeiről, aki kötődnek hozzá
[BH 2010.7.187.].
Nem szüntethető meg a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek,
akinek a gyermekével szembeni - egyébként súlyosan kifogásolható
- magatartása nem felróható, mert pszichés megbetegedésére
vezethető vissza [BH 2010.9.249-I.].
[A 4:186. § (1) bekezdésénél részletesen kifejtettek szerint
2014. január 1-jétől megszűnik az ámeneti, illetve tartós nevelésbe
vétel jogi kategória, helyébe egységesen a "nevelésbe vétel" lép.]
A korábban kifejtettek szerint a szülői felügyelet bírósági
megszüntetésére, e súlyos jogkövetkezmény alkalmazására
csak a gyermek érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető,
felróható magatartás esetén van mód [BH 2000.5.206.].
A szülői felügyeleti jog megvonásának kivételességét az
Emberi Jogok Európai Bírósága is több döntésében hangsúlyozta.
A felügyeleti jogok súlyos megsértése, veszélyeztetése
tevőlegesen (a gyermek huzamos, illetve kirívóan
súlyos bántalmazása), illetve mulasztással
(a szülői kötelesség elhanyagolása,
a gyermek éheztetése stb.) egyaránt megvalósulhat.
Okozati összefüggésnek kell tehát fennállnia
a szülői magatartás, illetve a sérelem vagy veszélyhelyzet
bekövetkezése között. A szülői felügyelet bírósági megszüntetése
kifejezi a társadalom negatív értékítéletét az
érintett szülővel szemben. A felügyeleti jog elvonására
tehát csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek érdekeinek megóvása
más eszközzel nem biztosítható.
A következetes bírói gyakorlat ezt a jogelvet érvényesíti.
Az adott ügyben a Kúria nem adott helyet a szülői felügyelet
megszüntetése iránti kereseti kérelemnek. Erre ugyanis
nem szolgált kellő alapul az a körülmény, hogy az alperes
huzamos ideje nem tesz önként eleget gyermektartásdíj-fizetési
kötelezettségeinek, illetve, hogy évekkel a perindítást
megelőzően botrányos, agresszív módon próbálta meg
kierőszakolni a kapcsolattartást [Pfv.II.20.760.2012.10.].”
(Makai K.: i. m., a 4:191. §-hoz fűzött kommentár)
4:192. § [A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállítása]
A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet,
ha azaz ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn,
és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre
alapul szolgálna.
„A szülői felügyeleti jog bírósági visszaállításának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 216. o.)
4:193. § [A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása
iránti per indítására jogosultak és a per alperesei]
(1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő,
visszaállítása iránt bármelyik szülő indíthat pert.
Mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek,
a gyámhatóság és az ügyész is.
(2) A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránt
a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy és a
cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása
tekintetében részlegesen korlátozott szülő a pert -
törvényes képviselője hozzájárulásával -
személyesen indíthatja meg. A cselekvőképtelen szülő és
gyermek nevében a pert a gyámhatóság hozzájárulásával
a törvényes képviselő indíthatja meg.
(3) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a pert az ellen
a szülő ellen kell megindítani, akinek szülői felügyeletét
meg kívánják szüntetni. A szülői felügyelet visszaállítása iránt
az ellen kell pert indítani, akinek keresete folytán a bíróság
a szülői felügyeletet megszüntette; ha a szülői felügyelet
visszaállítását ő kéri, a pert a másik szülő ellen kell megindítani.
Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani,
már nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok
ellen kell megindítani.
(4) A szülői felügyelet megszüntetése és az annak visszaállítása
iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- a (2) bekezdés a cselekvőképességi szabályok változása miatt a korlátozottan cselekvőképes nagykorú szülő helyett a „cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott szülő” perindításáról rendelkezik;
- új rendelkezése az alperesek körének meghatározása (ezt a szabályozást a Pp. tartalmazza).” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 216. o.)