XII. cím: A szülői felügyelet
4. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei
4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől
különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése
érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva
- együtt kell működniük.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a szülők együttműködési kötelezettségére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A szülői felügyeletet a szülők egymással együttműködve
kötelesek gyakorolni. A szülői együttműködésre
- a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében -
ezt közvetően is szükség van.
Az együttműködési kötelezettség címén történő zaklatás,
kéretlen tanácsadás, a gondozó szülő tevékenységének
folyamatos kritizálása a szülői felügyeleti jogok korlátozását,
egyes jogosítványok megvonását vonhatja maga után.”
(Makai K.: i. m., a 4:173. §-hoz fűzött kommentár)
4:174. §
[A gyermekkel együtt élő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek
a gyermekfejlődéséről, egészségi állapotáról,
tanulmányairól a különélő szülőt
megfelelő időközönként tájékoztatnia kell,
és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos
felvilágosítást meg kell adnia.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A szülők kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége révén
érhető el, hogy a külön élő szülő
"képben legyen" a gyermekével kapcsolatos ügyekben.
A tájékoztatási kötelezettség nem feltételez, nem tesz szükségessé
napi kapcsolatot a szülők között, azonban elvárható,
hogy a gondozó szülő a gyermekkel kapcsolatos
fontosabb történésekről időszakonként, illetve egy adott
eseményhez kapcsolódóan tájékoztassa a külön élő szülőt.
Természetesen a külön élő szülő a felvilágosítás kérdéssel
kapcsolatos jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen.”
(Makai K.: i. m., a 4:174. §-hoz fűzött kommentár)
4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges
kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is,
ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a
bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve,
ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság
e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő
a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének,
huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő
külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának
megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott,
közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében
nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekinti a Csjt.-ben foglaltakon túl a kiskorú gyermek állampolgárságának megválasztását is, továbbá pontosítja a tartózkodási hely kijelölésével kapcsolatos szabályt;
- a (3) bekezdése szerint, ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt, a Csjt. viszont ugyanezt főszabály szerint bírói hatáskörbe utalta.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A Csjt. 72/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal egyezően
a CSJK a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésként nevesíti
a gyermek nevének meghatározását és megváltoztatását,
iskolájának, életpályájának megváltoztatást.
A korábbiakhoz képest ugyanakkor a tartózkodási hellyel
összefüggő, közös döntést igénylő kérdés konkrétabb
tartalmat nyert.
A szülői felügyelet együttes gyakorlása esetén ezen a
gyermeknek a gondozó szülővel közös lakóhelyén
kívüli tartózkodását, illetve a huzamos időtartamú
vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási
helyének kijelölését kell érteni.
Az utóbbival összefüggő új elem a gyermek
állampolgárságának megváltoztatását jelentő
közös döntés is.
A CSJK rendelkezése értelmében, amennyiben a szülők a
közös döntést igénylő kérdésekben nem tudnak megállapodni,
egységesen a gyámhatóság a vitát eldönteni jogosult fórum.
(Ezzel összefüggésben lásd a 4:166. §-ánál kifejtetteket.)”
(Makai K.: i. m., a 4:175. §-hoz fűzött kommentár)
4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja
a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok
ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben
a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet
e tekintetben a különélő szülő gyakorolja.
A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet
egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza különélő szülő tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A 4:174. § a gyermekkel együtt élő szülő különélő szülővel
szembeni tájékoztatási kötelezettségét szabályozza. A
szülői jogegyenlőség, együttműködés elvére tekintettel a CSJK
hasonló kötelezettséget ír elő a külön élő szülő számára is
abban az esetben, ha a bíróság őt jogosította fel a gyermek
gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására,
illetve - kivételesen - a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni
ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges
gyakorlására [4:168. § (2) bekezdés], figyelemmel arra, hogy a
szülői felügyeletet e tekintetben a külön élő szülő gyakorolja.
Az ezzel összefüggő tevékenységéről tehát ilyen esetben neki
kell tájékoztatnia a gyermekkel együtt élő, a szülői felügyeletet
egyébként gyakorló szülőt és - értelemszerűen - irányadó
a 4:174. § azon rendelkezése is, mely szerint e szülő érdeklődése
esetén köteles a szükséges felvilágosítást megadni.”
(Makai K.: i. m., a 4:176. §-hoz fűzött kommentár)
4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]
A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból,
a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő
szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő
szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és
a gyermek közötti kapcsolattartást - érdekében a szülők
számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a mediáció gyámhatóság általi elrendelésének lehetőségét.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A CSJK szabályozása a közvetítés szerepét jelentősen kiterjesztette.
Ennek értelmében hasonló rendelkezések vonatkoznak a közvetítésre
a gyámhatósági eljárásban, mint a bíróság előtt folyó perekben
[4:172. §], figyelemmel arra is, hogy a gyámhatóság hatásköre
jelentősen bővült: valamennyi, a szülői felügyelet közös gyakorlása
során felmerülő vitában ő jogosult, illetve köteles dönteni.
Ennek menetében - amennyiben indokoltnak látja - a szülők közötti
kommunikáció helyreállítása, az együttműködési készség létrehozása,
illetve kiteljesítése érdekében akár kötelezően is előírhatja a
szülők számára a közvetítő igénybevételét.
(Ezzel kapcsolatban lásd a 4:172. §-nál írottakat is.)”
(Makai K.: i. m., a 4:177. §-hoz fűzött kommentár)
5. A kapcsolattartás
5.1. A kapcsolattartás joga
4:178. § [A kapcsolattartás joga]
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes
és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő
szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást
biztosítani.
(2) A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a
gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles
gyermekével kapcsolatot tartani.
(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is,
ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy
a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére
elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya
alatt áll.
(4) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a
szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,
a) akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
b) aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által
történő örökbefogadásához; vagy
c) akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy
által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy
azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket - annak érdekében,
hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül -
egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja,
a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek
örökbefogadására nem került sor.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való
kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet
megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe
vették - a gyámhatóság dönt.
„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy a (4) bekezdésben kiegészíti a kapcsolattartásra kivételesen feljogosítható személyek körét, így kivételesen az a szülő is feljogosítható a gyermekkel való kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 213. o.)
4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]
(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a
szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan
akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából
nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének
házastársa is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási
jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az
örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének
halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs
korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.
(3) A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül
a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt
mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre
vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók körét. A kapcsolattartásra jogosultak (1)–(2) bekezdésben megjelölt személyi köréről eddig – kormányrendeleti szinten – a Gyer. tartalmazott szabályt, ezt a kört bővíti a (3) bekezdés.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 213. o.)
„ A CSJK a szülői felügyelet gyakorlása körében is elismeri a
gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy
szerepét a gyermek életében, különösen gondozása, nevelése
körében [lásd a 4:154. §-nál írottakkal]. Ha a gyermek
hosszabb időn keresztül olyan személy háztartásában nevelkedett,
aki a gondozásában, nevelésében mostohaszülőként, nevelőszülőként,
gyámként vett részt, ez a személy is feljogosítható a
kapcsolattartásra.
Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor olyan
személy vonatkozásában kerül sor az apaság vélelmének bírósági
megdöntésére, aki huzamos ideig vér szerinti gyermekeként nevelte a
kiskorút, aki ezért őt apjaként szerette, így súlyos traumát
jelenthet számára (illetve mindkettőjüknek), ha akaratuk ellenére,
egyik pillanatról a másikra megszűnne a szülő-gyermek kapcsolaton
túlmenően még a kapcsolattartás lehetősége is.”
(Makai K.: i. m., a 4:179. §-hoz fűzött kommentár)
Vissza a tartalomjegyzékhez
5.2. A kapcsolattartási jog tartalma
4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]
(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel
való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy
a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra
történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az
oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való
huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes
találkozás nélküli fenntartására.
(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság
a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik -az (1)
bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek
meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság
vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik -a
kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kapcsolattartási jog tartalmát, erről eddig a Gyer. rendelkezett.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 213. o.)
„Fontos gyakorlati kérdést rendez a (2) bekezdés, amikor kimondja,
hogy főszabályként, tehát ha a bíróság vagy a gyámhatóság
a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik, a kapcsolattartás
kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
A külföldi tartózkodásra azonban a külön élő szülőt megillető
aktuális kapcsolattartási időtartamban kerülhet csak sor, tehát a
kapcsolattartás gyámhatóság, illetve bíróság által meghatározott
rendjének megfelelően. A kapcsolattartást megállapító
határozatban a fentiekre tekintettel nem kell kifejezetten
feljogosítania a külön élő szülőt arra, hogy a gyermeket a
kapcsolattartás alatt külföldre vihesse, mivel ez a lehetőség
a külön élő szülőt főszabályként, a (2) bekezdés értelmében
megilleti.
A (2) bekezdés arra a speciális esetre is irányadó, ha a különböző
országokban élő szülő és gyermek kapcsolattartásáról van szó.
A kapcsolattartásra tehát nem csak a szülői felügyeletet gyakorló
szülő tartózkodási helye szerinti államban kerülhet sor.
A (3) bekezdés a Gyer. azon szabályát, mely szerint a gyermek
elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat
terhelik, differenciált tartalommal veszi át. A kormányrendelet
kógens szabályával szemben a CSJK lehetőséget biztosít a
bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak arra, hogy indokolt esetben
a szülői felügyeleti jogokat gyakorló szülőt kötelezze a gyermek
elvitelével, utaztatásával kapcsolatos költségek viselésére,
illetve arra, hogy a kiadásokat megoszthassa a szülők között.”
(Makai K.: i. m., a 4:180. §-hoz fűzött kommentár)
Vissza a tartalomjegyzékhez
5.3. A kapcsolattartás rendezése
4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]
(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet
rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek;
egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a
gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági
vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban,
a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában
a gyámhatóság dönt.
A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában
lévő gyermeket meg kell hallgatni.
(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság
a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek,
a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége
birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével
rendelkezik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni
kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos
vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra
kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának
helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására
vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt
kapcsolattartás pótlásáról.
(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött,
a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre
emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
- a szabályozást kiegészíti az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatásának kötelezettségével;
- új rendelkezéseket tartalmaz a (2)–(3) bekezdés arra vonatkozóan, hogy miként kell a kapcsolattartást rendezni, illetve mit kell a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak tartalmaznia, erre a Gyer. tartalmazott szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
„Figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartásnak aktív részese,
érintettje a kiskorú gyermek, ezért a kapcsolattartás szabályozása
során, a döntés meghozatala előtt a bíróságnak, illetve a
gyámhatóságnak a szülőkön kívül az ítélőképessége birtokában
lévő gyermeket is meg kell hallgatnia. A 4:171. § (4) bekezdése
ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó.”
(Makai K.: i. m., a 4:181. §-hoz fűzött kommentár)
4:182. §
[Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]
(1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek
késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.
(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást
a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon
belül pótolni kell.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a tájékoztatási és az elmaradt kapcsolattartás pótlási kötelezettség szabályát.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
„A kérdés jelentőségére tekintettel a CSJK a Gyer.-ből törvényi
szintre emelte azt az előírást, mely szerint a kapcsolattartást
akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek
(előzetesen) tájékoztatni egymást, illetve, hogy a jogosultnak
fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a lehető leghamarabb,
de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
Az erre vonatkozó előírás a bíróság, illetve a gyámhatóság
kapcsolattartási határozatából nem maradhat el.”
(Makai K.: i. m., a 4:182. §-hoz fűzött kommentár)
Vissza a tartalomjegyzékhez
5.4. Felelősség, a kapcsolattartási jog korlátozása, megvonása
4:183. §
[Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak
megszegéséért]
(1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy
a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy
szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik
félnek megtéríteni.
(2) A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő
indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő
felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése
folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kapcsolattartás akadályozásának következményeiről szóló szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
„A kapcsolattartás akadályozása, elmaradása esetén nemcsak az
elmaradt kapcsolattartás pótlására kell hogy sor kerüljön.
Az ezzel okozott kárt is köteles a felróható magatartást tanúsító
szülő a másik félnek megtéríteni, így pl. amikor előzetes
tájékoztatás hiányába a kapcsolattartásra jogosult szülő
hiába kísérli meg a kapcsolattartást.
Ilyen esetben az utazási költségeinek megtérítését követelheti
a másik szülőtől.
A kapcsolattartás egyéb szabályainak megszegése is kártérítési
kötelezettséget vonhat maga után.
Az (1) bekezdés rendelkezései a Legfelsőbb Bíróság 320. számú
Elvi Határozatát [EBH 2000/2. szám]
emelik törvényi szintre, kimondva, hogy a gyermeket nevelő szülő
a kapcsolattartás jogellenes meghiúsításával okozott kárért a
polgári jogi szabályok szerint felelősséggel tartozik.
A kártérítési felelősség azt jelenti, hogy a felróható magatartást
tanúsító szülő nem csupán a feleslegesen felmerült kiadások,
pl. utazási költségek megtérítésére köteles, hanem az egyéb vagyoni
és nem vagyoni jellegű károk megfizetésére is.”
(Makai K.: i. m., a 4:183. §-hoz fűzött kommentár)
4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet
rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást
tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy
kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja
vagy megvonhatja
„A kapcsolattartási jog korlátozására és megvonására vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról
a gyámhatóság gondoskodik.
„A kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtásának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)